A Bartók Rádió egyik legizgalmasabb műsora az Egy zenemű több előadás címmel, kéthetenként, szombaton délután sugárzott adás, melyben (a cím is mutatja) ugyanazon zeneműnek több, elérhető hangfelvételébe hallgathatunk bele, Mácsai János és Pap Márta műsorvezető pedig ízesen elbeszélget az elhangzó részletekről... nagy szakértelemmel, de élvezetes formában. A beszélgetésekből sokat megtudhatunk a zeneszerzőkről, az adott műről, előadókról, híres felvételekről, a különböző korok előadói gyakorlatáról, hiszen a felvételeket nagyjából 80 évnyi intervallumból válogatják, az első hallgatható lemezfelvételektől napjainkig. A műsor érdekessége és erénye, hogy a beszélgetőpartnerek nagy hangsúlyt fektetnek a szubjektív véleményekre, hiszen a szigorú kottakép mögött az interpretáció szinte végtelen lehetősége rejlik, a különböző előadások másként hatnak az egyes hallgatókra. A tegnap délutáni (2010 november 20) műsorban például hat felvételről hallgathattuk Haydn numero 92-es Oxfordi szimfóniáját és hallhattuk, hogy a szakavatottaknak is mennyire eltérő véleményük volt az elhangzó felvételekről... míg Pap Márta a Bécsi Filharmonikusok és Leonard Bernstein előadása mellett tette le a voksát, addig Mácsai János a legkevésbé hallgathatónak ítélte meg azt, de elismerte, hogy vannak kivételesen szép részei a felvételnek. Mácsai János a René Jacobs és a Freiburgi Barokk Zenekar előadása mellett kardoskodott, végül ebben a felvételben hallgathattuk meg az egész művet.
Az én zenetáramban egy hetedik változat lelhető fel a Philharmonia Hungarica (Emigráns Magyar Zenekar a hidegháború idején) előadásában, Doráti Antal vezényletével. A 33 lemezes Decca gyűjtemény méregdrágán ma is elérhető a lemezboltokban, de a 2009-es Haydn év alkalmából nagyon olcsón, korlátozott példányszámban újra kiadták. Egy kedves barátom azt mondta, hogy azért nem túlságosan kedveli a Haydn szimfóniákat, mert 102 van belőlük és nem lehet felismerni őket... van benne valami, de fellehetők köztük nagyon híresek: a Bucsu, a Medve, az Üstdob, vagy a Csoda, a Katona.. stb nevet viselő darabok, melyek sokszor hallhatók hangversenyeken is. A legegyszerűbb és a legélvezetesebb módja a megismerésnek, ha követjük a műsor tematikáját és több felvételről, tételenként meghallgatjuk a szimfóniákat, minden darabjának külön néhány napot szentelve... és ha időmilliomosok vagyunk, vagy több élettel rendelkezünk, előbb utóbb ismerni fogjuk hangról hangra a 102 szimfóniát... aztán ugyanezt megtehetjük Mozart-tal, Beethoven-nel, Mahler-ral, Bruckner-rel stb. ... és ne feledjük, hogy nem csak szimfóniák léteznek, vannak versenyművek, vonósnégyesek, orgonadarabok, oratóriumok, operák.. sőt van jazz muzsika is, rockzene is, népzene is... és még számtalan fajtája van a muszikának.. sőt vannak könyvek, filmek és egyéb dolgok is az életben. Érdemes ráhajtani és rendületlenül hinni a reinkarnációban..
Hallgassuk az Oxfordi szimfónia II. Adagio tételét: Doráti Antal vezényli a Philharmonia Hungarica Zenekart.
Az én zenetáramban egy hetedik változat lelhető fel a Philharmonia Hungarica (Emigráns Magyar Zenekar a hidegháború idején) előadásában, Doráti Antal vezényletével. A 33 lemezes Decca gyűjtemény méregdrágán ma is elérhető a lemezboltokban, de a 2009-es Haydn év alkalmából nagyon olcsón, korlátozott példányszámban újra kiadták. Egy kedves barátom azt mondta, hogy azért nem túlságosan kedveli a Haydn szimfóniákat, mert 102 van belőlük és nem lehet felismerni őket... van benne valami, de fellehetők köztük nagyon híresek: a Bucsu, a Medve, az Üstdob, vagy a Csoda, a Katona.. stb nevet viselő darabok, melyek sokszor hallhatók hangversenyeken is. A legegyszerűbb és a legélvezetesebb módja a megismerésnek, ha követjük a műsor tematikáját és több felvételről, tételenként meghallgatjuk a szimfóniákat, minden darabjának külön néhány napot szentelve... és ha időmilliomosok vagyunk, vagy több élettel rendelkezünk, előbb utóbb ismerni fogjuk hangról hangra a 102 szimfóniát... aztán ugyanezt megtehetjük Mozart-tal, Beethoven-nel, Mahler-ral, Bruckner-rel stb. ... és ne feledjük, hogy nem csak szimfóniák léteznek, vannak versenyművek, vonósnégyesek, orgonadarabok, oratóriumok, operák.. sőt van jazz muzsika is, rockzene is, népzene is... és még számtalan fajtája van a muszikának.. sőt vannak könyvek, filmek és egyéb dolgok is az életben. Érdemes ráhajtani és rendületlenül hinni a reinkarnációban..
Hallgassuk az Oxfordi szimfónia II. Adagio tételét: Doráti Antal vezényli a Philharmonia Hungarica Zenekart.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése