Avagy összehasonlító zenehallgatás: végy több (minimum kettő) hanglemez felvételt, melyen ugyanannak a zeneműnek más interpretációja hallható. Aranyszabály: válaszd a legszebbeket, legjobbakat... hogy melyikek ezek magadnak kell eldöntened sokféle szempontok szerint: kedvenc előadók, hanglemez kritikák, hangzás, különleges helyszíneken, vagy alkalmakkor készült felvételek... vagy bármi.
Bach egyházi kantátái talán a legszebb, legértékesebb művek, melyek a protestáns templomi zenéből ránk maradtak. Több összkiadást, vagy összességre törekvő kiadvány fellehető hanglemezen, több sorozat teljes évi zarándokút során került rögzítésre. A kantátákat azon a napon adták elő és vették fel, amely napra íródott. A BWV 98-as kantáta például a Szentháromság ünnepe utáni 21. vasárnapon esedékes a református istentiszteleteken előadni. Jó adag fejszámolással könnyen meghatározható az év melyik hetére esik a 98-as kantáta előadása, ha tudjuk, hogy Szentháromság napja (Kispünkösd) a Pünkösd utáni első vasárnap.
Nagyon szép sorozatot indított el John Eliot Gardiner a Monteverdi Kórussal és az Angol Barokk szólistákkal, akik adott napokon, más-más templomba zarándokoltak el, hogy ott adják elő és rögzítsék hanglemezre a kantátákat. A felvételek hangminősége hagy kívánnivalót maga után, de az előadások nagyon szépek, a lemezborítók, melyeken a földön élő nagyon különböző emberek portréi láthatók a bachi zene egyetemlegességét sugallják. Az összes kantátát lemezre rögzítette Ton Koopman orgonista karmester. Néha a Mezzo tévé műsorán felhangzik egy-egy felvétele a nézők nagy gyönyörűségére.
Sigiswald Kuijken, belga karmester és a "La Petite Band" szintén valami hasonlóra vállalkozott húsz lemezre tervezett sorozatában. Az összehasonlító lemezhallgatás egyik darabja Kuijken sorozatának első lemeze.
Bach egyházi kantátái talán a legszebb, legértékesebb művek, melyek a protestáns templomi zenéből ránk maradtak. Több összkiadást, vagy összességre törekvő kiadvány fellehető hanglemezen, több sorozat teljes évi zarándokút során került rögzítésre. A kantátákat azon a napon adták elő és vették fel, amely napra íródott. A BWV 98-as kantáta például a Szentháromság ünnepe utáni 21. vasárnapon esedékes a református istentiszteleteken előadni. Jó adag fejszámolással könnyen meghatározható az év melyik hetére esik a 98-as kantáta előadása, ha tudjuk, hogy Szentháromság napja (Kispünkösd) a Pünkösd utáni első vasárnap.
Nagyon szép sorozatot indított el John Eliot Gardiner a Monteverdi Kórussal és az Angol Barokk szólistákkal, akik adott napokon, más-más templomba zarándokoltak el, hogy ott adják elő és rögzítsék hanglemezre a kantátákat. A felvételek hangminősége hagy kívánnivalót maga után, de az előadások nagyon szépek, a lemezborítók, melyeken a földön élő nagyon különböző emberek portréi láthatók a bachi zene egyetemlegességét sugallják. Az összes kantátát lemezre rögzítette Ton Koopman orgonista karmester. Néha a Mezzo tévé műsorán felhangzik egy-egy felvétele a nézők nagy gyönyörűségére.
Sigiswald Kuijken, belga karmester és a "La Petite Band" szintén valami hasonlóra vállalkozott húsz lemezre tervezett sorozatában. Az összehasonlító lemezhallgatás egyik darabja Kuijken sorozatának első lemeze.

A másik lemez Masaaki Suzuki és a Japán Bach Kollégium sorozatának legújabb, 48. kötete a BIS svéd lemezkiadó gondozásában.

A nyitókorált meghallgatva a hangfelvételek hangerőkülönbségén kívül (a BIS lemez, mint általában halkabb és nagyobb dinamikájú) a legszembetűnőbb (vagy inkább fülbe szólóbb) különbség a kórusok mérete. Suzuki eléggé nagy, 16 tagú, templomi kórust alkalmaz, ami a gyülekezet hangját hivatott megszólaltatni, azzal a különbséggel, hogy nem nyújtja rétestésztaként a dallamot, mint ahogy megszoktuk a magyarföldi istentiszteletekből. Gyönyörű kristálytiszta ének.
Mit Isten tesz, mind jó nekem,
és bölcs minden végzése.
Ha ő vezérli életem,
szívemben csend és béke.
Ő az enyém,
gond, baj ha ér,
meg tud védeni engem.
Hagyom, hogy ő vezessen.
Érdemes egy-egy kantáta meghallgatása előtt a szöveget elolvasni és kissé elmerengeni... a zene meghallgatása így különös, szép, meditatív dimenziókat nyit meg előttünk, akkor is ha nem vagyunk kifejezetten vallásosak... a szöveg ismeretében hallgatott Bach kantáta megsejtet velünk valamit az ima erejéből. A korálok kifejezetten pozitív kicsengésűek, a recitatívókban és áriákban elmondottak is, még akkor is, ha néha földi szenvedéseinkről szólnak. A szavak mögött minden esetben megtaláljuk a szenvedés értelmét és a belőle kivezető utat is. Ha a puritánok Bach kantátákat hallgattak volna értő füllel, soha nem jutottak volna arra az elhatározásra, hogy a földi gyönyöröket, hívságokat megvessék és tudatos szenvedésben éljék életük.
Ha a Kuijken féle verzióban hallgatjuk a korált nagyon szép hangú, négy tagú kórus hangjában gyönyörködhetünk. Minden szólamot egy hang énekli. Nem is nevezhető kórusnak, inkább énekegyüttesnek, amolyan zenei kíséretes veretes madrigált hallunk, ahol minden hang egyéniségét kihalljuk a zenéből, ellentétben a nagyobb kórusok személytelen (ennek ellenére szép és másféle élményt nyújtó) hangjával . Ahogy a vonósnégyesben az egyes hangszerek karaktere érvényesül, a hasonló szólam összetételű vonószenekarban a hangszerek egy más jellegű egységgé állnak össze... valami hasonló módon viszonyul a Kuijken lemez énekegyüttese a Suzuki lemez "gyülekezet kórusához". Hogy melyik szebb? Döntse el mindenki maga. Számomra mindkettőnek megvan a külön varázsa.
A kantáta nem kantáta áriák nélkül. A 98-as kantáta magyar fordításban sajnos nem elérhető (jelenlegi tudásom szerint). A nyitókorál fordítását a sorban következő 99-es kantátában megtaláltam, melynek szövege azonos a fentebb két verzióban meghallgatható korállal. A szoprán áriája bikkfanyelven angolból fordítva (mivel sajnos a német eredetit nem értem) nagyjából így hangzik:
Múlasd el könnyeim!
Hadd viseljem
türelemmel nehéz jármom.
Míg az Atya él
az ő hívei közül
magára senkit nem hagy.
Múlasd el könnyeim!
Sophie Karthäuser énekel, a "La Petite Band" játszik, Sigiswald Kuijken vezényel. Halkan jegyzem meg, hogy ezt az áriát tartom a kantáta legszebb darabjának.
Végül a záró basszus ária Masaaki Suzuki lemezéről. Nehézkes magyar fordításban nagyjából ennyit énekel el nekünk sok, sok barokkos cikornyával.
Nem hagyom el Jézusom.
Míg arcát látom,
Ő meghallgat, megáld.
Egyedül ő, ki
megszabadíthat a gonosztól.
Ahogy hangszeres zenészek szerint Bachot játszani igazi muszkuláris gyönyör, a szellemi kalandon kívül, úgy az énekeseknek hangszál gimnasztika a materializmus nyelvére lefordítva, és természetesen az elképzelhető legszebb spirituális kaland. Peter Kooij énekel.